A vörös ginzeng kereskedelme II

Bevezető 

A Posam a vörös ginzengre utal, olyan export termék, amit a Joseon kormány (Joseon az utolsó királyi dinasztia és a leghosszabban uralkodó konfuciánus királyi ház) jóváhagyott. A mértékegysége a gyökér volt. Másik neve a “sampo” volt. A “sampo” 8 csomagnyi ginzengre utal, aminek mindegyikében 10 ginzeng van, a “posam” pedig a gőzölt és szárított ginzengre értendő, amit termesztettek. A Joseon kormány adót vetett ki a vörös ginzeng kereskedelmére, hogy finanszírozza a katonaságot, az adók rendszerét az úgy nevezett “posam” rendszer szabályozta.  

 

A koreai vörös ginzeng kereskedelme

A 18. század közepén Joseonban a vad ginzeng majdnem kihalt. Eközben a kereskedelem csökkent Waegwanban Japán és Kína közötti közvetlen kereskedelem miatt. A Japánból befolyó ezüstérmék csökkentek. A Joseon kormánynak szüksége volt bevételekre a hatalmas bürokratikus rendszerek fenntartásához. A Joseon kormány figyelme éppen ezért esett a vörös ginzengre.  

A Suwon kastély megalapítása után 1797-ben (Jeongjo király uralkodásának 21. évében), Jeongjo király olyan ötlettel állt elő, hogy amennyiben külföldi kereskedők megtelepednek, akkor joguk lehessen kereskedni. Ezt természetesen a hazai kereskedők ellenszenve fogadta, hiszen a kereskedőknek különleges jogaik voltak, ez a rendelkezés pedig felborította volna a status quot. Ugyanakkor, ettől az évtől kezdve Jeongjo elhatározta, hogy a ginzeng kereskedelem Sahaengwonon folyjon át és kiadta a “Sampo Jeolmok (蔘包節目)”-t. Ez dokumentálta a különböző ginzeng fajtákat és a ginzeng átváltását pénzre. 




Kommentek
  1. Én