Változások 

A “Posam” (koreai vörös ginzeng amit a Joseon kormány óta elismernek) kereskedelme 120 fontról 40 000 fontra nőtt 1847-ben (Heonjong király 13. évében) és aztán 20 000-re mérséklődött 1849-ben (ezt Cheoljong király érte el) Ezután 1851-ben (Cheoljong 2. évében) megint 40 000-re ugrott, de aztán megint 20 000 körül imbolygott. Utána 4 3 éves ginzeng ára 200 000 nyang (koreai fizetőeszköz) volt.  

A koreai vörös ginzeng legnagyobb szereplői akkoriban: Yeokgwan, Gyeongsang, Mansang, és Songsang. Ők alkották a “Gyeongsang erő”-t, hiszen ezek a kereskedők elég közel álltak egymáshoz. Ugyanakkor versengtek is, hogy elnyerjék a jogot, hogy termesztett ginzenget szerezzenek Koreában, a jogot, hogy feldolgozzák és kereskedjenek vele. A folyamatban, a XIX. század első felében a “Gyeongsang erő” képviselői a kormány ellen fordultak, amiért a kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amik súlyt helyeznek rájuk. Habár a kereskedők ezután rendelkeztek a termesztés és a feldolgozás jogával, gabonára kellett elcseréljék. A fekete piacon folytatott ügyletek éppen ezért megnőttek, nem csak a szárazföldön, de a vízen is. 

Összegzés

A posam kereskedelme segített a 18. Századi ezüst hiányon és amint kiderült, hogy a koreai vörös ginzeng az ópium ellenszere a ginzeng kereskedelme elérte csúcsát az 1840-es és 50-es években. A vörös ginzeng kereskedelme után szedett adó pedig a koreai pénzügyi rendszert erősítette, ami súlyos gyengeségekkel küzdött előtte. 

 

Megosztás a facebookon